Szóval az elmúlt heteimben, de talán már az elmúlt hónapokban történt valami, vagy csak beértek a korábbi történések hirtelen nem tudom. Bár nem lenne lényegtelen hisz ha "történt valami" akkor az azt mutatja hogy korábban rossz felé kapirgáltam, ha meg "beértek a korábbi történések" akkor azt azt jelenti hogy bár néha oly reményvesztetten kapartam mintha fadobozba zárva épp a földet dobálnák rám, de akkor is azt jelezné hogy csak jó irányba kapartam akkor is. Na szóval nagyon nem mindegy, de talán pont ez a lényeg hogy most már nem érdekel. Elkezdtem felszabadulni és elkezdtem a hülyeségeket elengedni, persze még messze nem teljesen, még indig van hogy feleslegesen belemegyek vitákba, de az talán azért van mert ott a partnert még többre tartom minthogy elengedjem mint a többi hülyeséget.
Na szóval változok, ez azért nem rossz elvégre már azért jó eséllyel a B oldalt kezdem. Vagy lehet pont elkaptam a B oldal kezdését? És ezért érzem hogy itt tiszta a lap? Na mindegy a csapongásom még nem múlt el nyomtalanul...
Ami viszont a lényeg 2-3-4 hónapja találtam egy utat, ami lehet kiút lesz. És amióta ez megvan folyamatosan jönnek a pozitívumok, mert elkezdtem azokat észrevenni.
Ahogy látjátok túl régóta még nem vagyok benne, de már innen a peremről is szeretnék tanácsokat osztogatni hátha tudok segíteni. Szóval igen rakosgassuk azokat az építőkockákat mert most úgy tűnik hogyha ki tudunk emlekedni és el tudjuk érni a peremet akkor fel tudjuk magunkat húzni egy következő szintre. És akkor mehetünk tovább jöhet az újabb szint.
Két, na jó három dolog miatt írtam ezt a posztot, az egyik hogy be akarom ajánlani magamat egy olyan portálra ahol szerintem rengeteg hasonló gondolkodású, a kiutat kereső ember keresi önmagát és a megoldásokat, és kérték hogy mondjam el miért gondolom hogy az adott blog bekerüljön. Hát gondoltam legyen írjuk meg miért. A másik hogy ahogy visszaolvastam a blog "mi ez az egész" posztját már kicsit az nem is teszik annyira, de pont a jellemfejlődés lényege hogy nem írjuk át az ehhez hasonló posztokat hisz az egészhez hozzátartozik az első pár építőkocka is, amit még a posványban állva lehet elkeseredettségből, dühből dobtam a sarokba de végül utólag az adta az alapját annak a kis toronynak amire fel tudtam állni és ki tudtam kapaszkodni a peremre. Szóval ha azt a posztot kicsinosítom akkor azt az alapot rejtem el ami idejuttatott (ezért nem szép dolog a történelmet utólag retusálni). A harmadik meg hogy ez a gondolati váltás a fejemben azért igényli hogy kiírjam magamból. Ezt akkor vettem észre amikor a napokban egy magánbeszélgetésben végeredményben kiírtam magamból a dolgot. Na ezt a kommentet (anonimizálva) most beteszem ide.
A messzendzseres üzenetváltás ami kiváltotta a karakteráradást belőlem (bocsi telónpötyögősek voltunk mindketten majd he lesz erőm felpimpelem):
beszélgetőpartner:
"en meg kicsit merges vagyok, hogy itt nem lesz kozosseg, mert itt mindenki csak lapit"
a válaszaim csütörtök hajnali 4:42-től szépen sorban (ahol anonimizálok ott / jelek közé írok)