Vallomások a világmegváltitiszem mikéntjéről, Zsámbok újságjának hasábjain megjelent cikkeimen keresztül.

2014 őszének végén a nagyfiam születése után, alig egy hónappal sikerült beköltöznünk, a mi kis cirka száz éves alapnélküli vályogházikónkba. Ekkorra már két éve gyüttünk meg mentünk a faluban, de elkészült a felújítás. Szép időszak is volt. Volt hogy bringával érkeztünk Gödöllőről hogy kapirgáljunk a kertben, majd utána vissza az albérletbe. Visszafelé már nem Valkónak mentünk a hegy felé, hanem inkább Isaszeg felé kerültünk. De estére eldőlt rendszert nem csinálunk belőle :D A házfelújítás is csodás dolog volt. Volt ott kaláka, de nagyrészt családi projekt (ez úton is köszönöm a családnak és az összes barátnak, akik lehetővé tették!) volt. És amire így utólag nagyon büszke vagyok hogy elég sok mindenféle használt nyílászárót és egyéb holmit sikerül beépíteni. A greslap, ami magyar és mire elkezdtük megvenni addigra bezárt a gyár, és vagy 15 helyről vadásztuk össze az utolsó négyzetmétereket. A látszó mennyezet pótlása, amihez elmentem a fatelepre hogy akkor nekem a mindenáron kell 5db 120 centi hosszú 28 centi széles colos deszka. És a tulaj aki elsőre nagyon nézett, meglátta hogy elszánt vagyok és beröffentette a nagy fűrészgépet és szépen vágott nekem. Amikor a nyolcdiplomával rendelkező kiscsapat kiásta a csatornabekötéshez az árkot, de áthívtuk a rokonszakit hogy azért csekkolja, mert nem vagyunk biztosak magunkban, azóta is azon röhög Dagibátyó, hogy ennyi diplomásnak még nem segítette egyszerre hogy ne legyen sz...ban :D És még megannyi emlék, de nem házépítési emlékposztot akarok, bocs hogy elszentimentáliskodom, Örögszem, de azért még törekszem...

Kár hogy az az énem elveszett, ami akkor volt, de talán még megtalálom egyszer újra... Na de elég ebből, most azért kezdtem el azt a bejegyzést, így 2022 szeptemberének tizedik napján hajnali 4 órakor mert ma (bár lehet tegnap) határidős a legfrissebb cikk a Zsámboki Krónikába, és kicsit össze akarom szedni magam hogy mit is írjak. És vettem egy nagy levegőt és akkor gondoltam kezdem azzal hogy törlesztem a sokéves adósságomat, és összeszedem és közhíré teszem azt amit eddig írtam. 

Egy kis comingout, bár azért nem volt titok, írok az újságba, Megkapta a község minden háza, kinyomtatták ezer példányba mindegyiket. Sőt össze is van szépen szedve az interneten is csokorba az összes példány digitális verziója. 

De így összeszedve egy külön kupacba még nem volt. Hát nézzük: