Frissítés 2023.01.01.
Szóval úgy történt, hogy a helyi újságba néhány éve írok cikkeket. Nagy álmom hogy ezek a cikkek ne csak passzív olvasmányok legyenek, hanem valami aktivitást is szüljenek. De nem igazán sikerül sikerre vinni a dolgot. Viszont lassan elfogadom ezeket, hiszen frontálisan megvátoztatni a mindentis nem lehet.
A lényeg hogy eljött 2023 és kellene valami, valami jó dolog, ami játékosan de behúzza az embereket egy olyan körbe hogy elkezdjen bennük kialakulni a változás igénye. És ami nagyon fontos az önállóan csinálom változás igénye, hiszen mindenkinek a kezét nem lehet foghaja pár ember. Bár úgy működik hogy láncbe vagy körbe szerveződünk. Szóval ha valaki meginspirált akkor add tovább!
Kicsit persze ez egy zsákutca, hiszen egyfelől vágyjuk hogy jajj de jó is lenne ha magunktól, közösen kitalált szabályok mentén haladva lehetne haladni az ökológiai válságból kivezető úton, de aztán valahogy ez a találjuk ki közösen és csináljuk ez soha nem akar olyan jól működni. Hanem valakinek csak ki kell találni, de akkor meg nem fogja a mindenki a magáénak érezni. Szóval nem szabad túlságosan kitalálni, csak nagyvonalakban. Szóval valami csoport kell, valami laza csoport. És hát eleve vannak a magányos farkasok, vannak az árral szembe nem úszó tömegek, vannak akik iszonyat mérgezőek még akkor is ha a jó szándék vezérli őket, és hát vannak páran akiket még nem is a jó szánfék vezérel. Szóval nem mindenki a lazacsoportépítők álma.
De a bolygónk véges az ökológiai válságból kivezető utat együtt kell megjárni vagy együtt ragadunk benne. Együtt, beletéve a lelkesedésünket és a hitünket. Fontos dolog ez a hit, mert jól látszik hogy mennyire nagy szerepe van abban hogy elérjük a célt. Amikor hit nélkül, vagy eltérő hittel vágnak bele, az többnyire nem akara sikerülni. Szóval mégiscsak legyen egy keretrendszer, és segít ha a keretrendszert vagy vasszigorral meghúzott alap tézisek, vagy évezredes hagyományok közé szorítottan tudjuk járni.
Na de a magamfajta csapongó álmodozók nem szeretik a korlátokat, és így sokkal nehezebb csapatba szerveződni, sokkal nehezebb hatékony csapatba szerveződni. Szóval maradnak a mókák és a játékok.
Hiszen ahol játék van ott van játékszabály (ami bár korlát, de mégsem, bár mégis :D ), és hopp már meg is van a keretrendszer. Ez szépen irányba terel, csak annyira hogy rámutasson mire kellene fókuszálni, és aztán majd szépen a laza szabályok által alkotott kibeszélőköröknél meg formálódunk. A célmeghatározást megadja. A kereteket megadja. De aztán majd menet közben remélhetőleg valami sokkal nagyobb irányába fogja terelni a dologak.
Ha meg mégsem, akkor legalább legyen jó móka. Én már nem akarom a magányos farkasokat behúzni ha ők nem akarják. Csinálják. Én már nem akarom a sodródó tömegeknek útját állni. Viszont mindkét csoportnak van lehetősége hogy csatlakozzon. Kiléphetnek a saját választott szerepükből és benézhetnek ide, és ha teccik akkor maradhatnak.
Ugyanígy a toxikusok is jöhetnek, de fontos csak akkor ha ki tudnak lépni a szerepükből. Szóval ez alakulgat bennem egy ideje. Volt pár évem amikor frontálisan szaladtam a pofonokba. Volt egy időszak amikor besokaltam, és láttam ahogy nálam sokkal rosszabbul is jártak emberek. Volt időszak amikor elkezdtem próbálkozni kikapaszkodni sok esetben a magam fura módján. És remélem most jön az időszak amikor mókázva haladunk tovább.
A cél közös és egyértelmű: az ökológiai válságból kell egy fenntartható jövőbe vezető utat találni.
És hogyan? Hát a LaSzéf által :D
Na jöjjön az újságcikk 2022 november végéről, aztán majd folytatom:
La’széf.
Pár órája létező betűszó. „Lokális, alacsony szénlábnyomú év fajai”, azaz Laszéf. Kicsit hasonlít, arra mintha a művelt francia azt mondaná: A főnök. Illetve a széf mint olyan jelképezi azt a természeti kincset, amelyet végeredményben ez a mókás játék meg akar mutatni.
Sokat írok arról, mennyire nagy gond az előttünk tornyosuló legnagyobb válság, az ökológiai válság. Holmi ársipkás gazdasági válságocska, vagy a minden elemében szörnyű háborús konfliktus okozta válság is olyan, hogy azokat ha akarja akkor pár hét, pár hónap alatt meg tudja fékezni fajunk. De az ökológiai más, abba lassan sodortuk bele magunkat az elmúlt 50-100, 150-200, vagy épp kitudja hány évben. Épp ezért kievickélni sem lesz belőle egyszerű és villámgyors. Én valami belső késztetésnek köszönhetően keresem folyamatosan hogyan lehet rávenni a társadalom tagjait hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. A természet megismertetése kulcs lehet. Hiszen ha elkezdjük a velünk együtt élő fajokat megismerni, akkor megszeretjük, és amit szeretünk, azt majd legalább megpróbáljuk megvédeni. Szóval arra gondoltam bemutatom az év fajait. Ugyanis minden évben jónéhány taxoncsoportból választanak a szakértők egy-egy fajt, amely mintegy nagykövetként próbálja rávenni az embereket, hogy figyeljünk oda az adott fajcsoportra, és a természet egészére.
De azt éreztem valami plusz csavarra van szükség. Hiszen szentül hiszem nem csak felsorolni, elolvasni kell pár információt, hanem rá is kell venni a kedves Olvasót, tegyen valódi lépéseket. Szóval induljon a játék, ismerjük meg a természetet. Ráadásul nem is, akárhogy hanem alacsony szénlábnyommal és lokálisan. Mit is jelent ez? Lényeges, nem csillió kilométereket legyűrve, kerozinhektolitereket elfüstölve, hanem szépen, barátságosan, fenntarthatóan ismerkedjünk. A La’széf fő szabályai, csak a lakóhelyünk környezetében fedezzük fel a világot, és csak olyan módon, amely ökologikus közlekedési módot használ, azaz gyalog, kerékpáron, lóháton, illetve még a tömegközlekedést sorolom ide, és mivel jó a szívem a tisztán elektromos autó is játszik, ha több mint a feléig fel vannak töltve a rendelkezésre álló ülőhelyek. A lokalitás határa pedig legyen az egy napi járóföld, ami az egyiptomiaknál 37, a Bibliában olyan 30, a rómaiaknál pedig 27 km volt, ez alapján esetünkben mondjuk 40 km, ráadásul legyen légvonalban.
Tehát fedezzük fel a lakóhelyünk 40 km-es körzetében, ökofrankó közlekedési módokkal a természet csodáit, az év fajain keresztül! Aki velem tart csak üsse be az interneten, hogy #laszéf, és megtalál.
És most jöjjenek az év fajai ha már ennyit emlegettem őket. Az elmúlt években sok tudományos, szakmai, civil tudásbázis felismerte, a társadalmi érzékenyítés egy csodás módja, ha egy-egy fajt kiemelünk és egy éven keresztül vele jobban foglalkozunk, és persze abban az évben ez az egy ideiglenes esernyőfaj bevonza az érdeklődőket, akik így megismerkednek és megszeretik a taxoncsoport többi tagját is.
Év Fája, Év Vadvirága, Év Madara, Év Emlőse, Év Gombája, Év Kétéltűje/Hüllője, Év Rovara, Év Lepkéje, Év Hala. Remélem sokan halottunk már róluk. Nem fontossági a sorrend, sőt semmilyen sorrend nincs, így tolult fel a tudatomban. Nézzük akkor őket, már amit ismerünk.
2023-ban az Év Fája a vénic-szil (Ulmus laevis) elsősorban az árterekhez kötődő fafaj, élettere a folyószabályozások, az ártéri ligeterdők java részének kiirtása, átalakítása miatt lényegesen lecsökkent.
2023-ben az Év Madara a barkóscinege (Panurus biarmicus), aki bár nem valódi cinege, de egy nagyon kedves társas viselkedésű énekesmadár. A több éves növényzetet is tartalmazó nádasok lakója. Fészkét a már megtört, avas nád és gyékény közé építi, rovarevő, de telente a nád magjait fogyasztja.
2023-ban az Év Gombája egy védett faj, a ritka és különleges formájú disznófülgomba (Gomphus clavatus). Vele ezen a környéken nem fogunk találkozni, ugyanis a savanyú talajú bükkösök egyre ritkuló (több országból kipusztult) lakója.
2023-ban az Év Rovara egy olyan faj lesz, amely különleges utódgondozási stratégiájával vívta ki a jelöltséget. A december 6-án záruló szavazáson a közönséges temetőbogár, a homoki hernyóölődarázs és a szmirnai fülbemászó küzd a szavazatokért.
2023-ban először választhatjuk meg az Év Lepkéjét. December 22-ig szavazhatunk. A három látványos mintázatú, színes jelölt a fecskefarkú pillangó, a nagy éjjeli pávaszem és a fehérgyűrűs csüngőlepke. Természetesen nem vagyok független szakértő, így el tudom mondani, a középső a kedvencem. Már hernyó, báb, és kifejlett lepkeként is volt a saját kertemben, hiszen a vegyszermentes gyümölcsfák nekem is és neki is a gyengéi.
2023-ban az Év Hala szavazáson a lápi póc, a sügér, és a selymes durbincs versenyez. Sajnos a cikk írásakor épp nem a póc áll nyerésre, aki teheti december 31-ig segítse őt győzelemre. A lápi póc egy nagyon különleges fokozottan védett halfajunk, amely szintén figyelmet érdemelne, mert állományai nagyon megfogyatkoztak, a vízhiány, az invazív hódítók, de legfőképp a víztestek nem megfelelő kezelése okán.És hogy 2023-ban az Év Vadvirága, az Év Emlőse, az Év Kétéltűje kicsoda micsoda lesz arról még semmit nem tudni így a lapzárta előtt. Sőt de jó is lenne ha idén is választanának Év Vízi makrogerinctelenjét, vagy akár újabb taxoncsoportokat vonnának be az adott szakértők a mókába.
Szóval senki ne feledje, jövőre indul a La’széf, akinek kedve van csatlakozzon, mókázzunk, ismerjük meg közösen a természet megannyi apró apró csodáját, sőt ha szerencsénk van talán az Entek legősibb tagjával Szilszakállal is összefuthatunk. Ne féljünk tőlük, mindannyian barátságosak.
És már itt is vagyunk 2023 első napján. És mi történt? Hát kérem a szavazzapócra mozgalommá terebélyesedett és a lápi póc lett az Év Hala, mert ugye minden mindennel összzefügg. Nekem egy cikket kellett írnom (amlékszem nem is akartam igazán), aztán egy éjszaka előjött a nagy gondolat, és ahogy elkezdtem az év fajait a cikkhez keresgélni feltűnt hogy egy fokozottan védett endemikus fajnak épp tudunk segíteni. És még nekünk is milyen jó lesz majd a mókánkhoz. És tadammm, tessék egy hónappal később sikerélmény (persze ez sokak sikere, de icsit az enyém is, no meg mindannyiunké). Lehet majd a póccal kapcsolatban is mókázni.
Az Év Rovara a közönséges temetőbogár lett, ami azért szenzációsan jó mert általa bármilyen temetőtúrát be tudunk húzni a mókába, amelyek meg szenzációsan begyerék tudnak lenni (amikor többen vagyunk egy természetismereti túrán mint ahány órával a kezdete előtt ki lett találva az nagyon oda van téve! és a tápiósápi temetőben ez összejött tavaly!!).
Az Év Lepkéjét amennyire tudom toronymagasan nyerte a fecskefarkú pillangó. Jó, mert fecsifarkú pillangót keresgélni ki ne szeretne a zöldterületeken!
Az Év Vadvirága jelöltjeire még van 2 nap szavazni, az olyan titkolódzós szavazás, de szerencsére mindhárom jelölt menő, szóval ott hiba nem lehet. Én szeretném a tarka nőszirmot, mert hozzá könnyen tudnék gyalogtúrát szervezni itthonról.
A kétéltűről meg az emlősről meg még nincs hír továbbra is, majd megyek és reklamálok :D
Természetesen nagyon kötetlenre szeretném ezt az egész játékot. Inkább azt szeretném ha beérne az a soksokéves próbálozásom amit már a Kirándulva Természetvédeni face csoportban is megálmodtam 2016 tavaszán vagy hogy. Szóval azt szeretném ha jó sok ember járná a határt, és okosodna általa, és döbbenne rá hogy ő ezt meg akarja védeni, és szerveződne öntevékeny csoportokba, hogy ne mondjam kisközösségekbe. De olyan kisközösségekbe ahol előremutató cselekvő módon akarnak haladni a fentebb már megfogalmazott célok felé.
No és ez a nagy jövőépítés idén nagy kirándulásokba fog manifesztálódni. Azt már jól látom hogy az év fajait azért kibővítjük. Lesznek ugye a győztesek. És lesznek a majdnem győztesek. Ők lesznek a többi jelölt. És persze ott van a minden további más faj is, ha esetleg az első kettőből épp nincs apropó :D No meg a kihagyott taxoncsoportok. Nyugi pókok, nyugi giliszták ti sem maradtok ki a Laszéfből.
És legyünk ügyesek és kreatívak. Lehet hogy például a disznófülgomba nem él a vidéken ahol mókázhattok, de attól még ki lehet menni megnézni hogy biztos nem sodródott-e le oda az idén :D Szóval lehet a savanyú talajú bükkösökön kívül is disznőfülgombatúrát tartani a laszéf keretében. És max látni fogtok sok sok gombát amely egyike sem a disznófülgomba, de megismeritek a többit. Szóval remélem kezditek érteni mi az a #laszéf :D Ez nem puszta tudomány, ez több annál :D
Köszi meg minden. Namaste meg puszi. Üdv. Némethandris, aki ÖkopatóPál, vagy most éppen Mr. La'széf :D
Eredet poszt 2022 november végéről: Komingszún, avagy részletek hamarosan....
Addig bökj ide. Bár itt se sokkal több az infó :D
